Info: Innentől a cikkekben a termékek mögött zárójelben néha írok árakat, az adott ország pénznemében, és a pénznemek aktuális értékét, hogy legyen az olvasóknak viszonyítási alapjuk.
1 USD ~ 300 HUF ~ 4.5 MYR (maláj ringgit), tehát 3 MYR ~ 200 HUF. Az árak tehát ringgitben értendőek.
A tegnapi ötletelésünkkel szemben a reggeli közben felülbíráltuk a tervet, és mára a Batu Barlangot vettük célba. Előtte még váltottunk friss, ropogós ringgitet, informálódtunk a holnapi ingyenes vezetett sétatúrát illetőleg, és betáraztunk ivóvízből (2.6/1.5l) és rágcsából egy 7-Eleven-ben. HÉV-szerű városi vonattal (Dóri szerint inkább metroval) mentünk (2.3/fő), alig kellett várni néhány percet, és jött is. Elég kiterjedt ez a metropolisz, de csak odaértünk. Már várt ránk a tengernyi sok makákó, akik nem hogy nem félnek közel merészkedni az emberhez, de még vicsorítanak, és ki is tépik a felszerelésből a műanyag palackokat, meg amit tápláléknak vélnek.
Több hinduista kegyhely van itt, úgyhogy tele van mindenféle istenek szobraival a színes, kisebbektől
az aranyszínű nagyobbakig.
Felbaktattunk az égig érő lépcsősorokon, ahol sokszor a szemetebb makákók helyzeti előnyüket kihasználva pesztrálták az ártatlan turistákat.
Fenn, a hatalmas mészkősziklák közötti barlangban aztán
további szentélyek vannak.
Lefele jövet betértünk a nemes egyszerűséggel csak Sötét Barlangnak nevezett szövevényes barlangrendszerbe, ahol valami 200.000-es körüli denevérpopuláció lakik, ezáltal egyedi, guanóra alapuló ökoszisztémát alapozva meg. Nagyon sok érdekességet hallottunk, és láttunk szelvényezett potrohú aknászpókkal, regenerálódó laposférgekkel, mindenféle cseppkőképződménnyel, és a tökéletes sötétség élményével.
Szőrös százlábú
Ég a lencse, ég
Azért aranyosak is tudnak persze lenni ezek a csintalan főemlősök.
Oltalom
Már kezdtünk eléggé megéhezni, úgyhogy beültünk még itt egy indiai szettre banánlevélen (9) massala csirkével (4.5) és kókusszal (4). A nagy edényekben különféle leveses cuccok vannak, amivel a rizst lehet ízesíteni. Ketten jól is laktunk belőle.
Hazatérve aztán közös megegyezéssel beiktattunk egy kis alvást, ami végül többórásra sikeredett, mert kiütött rajtunk a fáradtság. Este keltünk éhesen, de többé-kevésbé kipihenten, úgyhogy tökéletes alkalmunk adódott felfedezni egy új környéket új kajás standokkal. Egy kicsit messzebbre sétáltunk, de megtaláltuk a bulinegyedet, ahol lépten-nyomon próbáltak minket beinvitálni mindenféle akciós itallal, aztán betértünk az első alkalmasnak tűnő étterembe. Itt először egy jó kis adag póréhagymás-csirkés “gombóccal” (dumpling) (15) szúrták ki a szemünket, pedig mi nagyot rendeltünk, és csirkét se éreztünk benne. Majd jól laktunk egy jó adag gőzölgő garnélás tésztával (12). A kókusz (5) itt sokkal jobb volt.
Hazafele menet persze megtaláltuk az éjjeli kajás standok közösségét, de már tele voltunk. Gyönyörködtünk az este kivilágított KL Towerben.
Betettük az éjjel-nappali mosodába a ruhákat (6/kg, mosás, szárítással) holnapi átvétellel, és nyugovóra tértünk.